Muskátli (Pelargonium x zonale) gondozása, szaporítása, betegségei

muskátli
írta: Kiss Ibolya frissítve: 2023 March 01.

A közönséges muskátlit vagy parasztmuskátlit (Pelargonium x zonale) szinte felesleges is bemutatnom, akkora népszerűségnek örvend hazánkban, ez a főként a balkonládákat és a kerteket díszítő Dél-Afrikából származó növény. Nem túlzás állítani, hogy talán nincs is olyan régi parasztház, vagy romantikus hangulatú kert, ahol ne bukkanna fel, dézsába vagy balkonládába ültetve. Európába az 1600-as években jutott el, azóta rengeteg fajtáját nemesítették.

A muskátli a gólyaorrfélék családjába tartozó, fajtól és a tartási körülményektől függően akár 20-150 cm magasra is megnövő dísznövény, mely Magyarországon az egyik legnépszerűbb balkonnövény.

Gondozás

A muskátli nem kifejezetten igényes növény, de a törődést meghálálja. Egy kis odafigyeléssel bőséges virágzásra számíthatsz.

Talajigény

Érdemes a muskátli számára kifejlesztett speciális virágföldbe ültetned, így ösztönözheted a virágzást, bár alapvetően nem kényes a talajra.

Tápanyagigény

Ahhoz, hogy a muskátli bőségesen virágozzon, és ellenállóbb legyen a betegségekkel szemben, fontos a rendszerese tápoldatozás. A legfontosabb tápanyagok, melyeket biztosítani kell a muskátli számára a nitrogén, a foszfor, a kálium és a magnézium. Érdemes komplex műtrágyát vagy tápoldatot használni.

Fényigény

Nagyon kedveli a fényt és a meleget, ezért napos, meleg helyet érdemes választanod számára, délkeleti, délnyugati, déli fekvés egyaránt megfelelő. A tűző napot is jól bírja, ám figyelj oda, hogy olyan helyen legyen, ahol a nap egy részében nem éri közvetlen napfény.

Vízigény

Vízigénye alacsonyabb, mint a futómuskátlié, de ez is napi egyszeri öntözést jelent. A növekedési időszakban bőséges öntözést igényel, később azonban érdemes hagyni, hogy két öntözés között kiszáradjon a földje, mert a sok öntözés nem tesz jót a gyökérzetének. Figyelj, hogy a leveleket ne érje víz az öntözés során, mert az megbetegedéshez vezethet.

Szaporítás

Szaporítani dugványozással tudod a nyár folyamán.

Ha szeretnél olcsón minél többféle egészséges muskátlihoz jutni, annak legegyszerűbb módja, ha dugványozással szaporítod. A dugványozás klasszikus időpontja a június-július, de a tavaszi metszés után, és nyár végén, ősz elején is érdemes próbálkoznod vele.

A dugványozáshoz kb. 15 cm-es hajtásokat vágj le, távolítsd el róluk a virágszárakat, valamint a szár alsó részéről a leveleket is szedd le.

A dugványok elültetéséhez cserepekre, és lazább szerkezetű ültetőközegre van csak szükséged. Ilyen földkeveréket készíthetsz virágföldből és homokból, vagy virágföldből és perlitből. Töltsd meg a cserepeket az elkészített földkeverékkel.

Ha van gyökereztető hormonod, akkor a dugványok szárát mártsd bele, de a megfelelő körülmények mellett, e nélkül is gyökeret eresztenek. Dugd őket a földbe kb. 3-4 cm mélyre. Az elültetett dugványokat öntözd mértékkel, és néha csípd vissza, így szebb lesz a növény formája.

Teleltetés

Ahogy a többi teleltetett növény esetében, úgy a muskátlinál is fontos a megfelelő teleltető hely kiválasztása. A muskátli teleltetéséhez legjobb, egy száraz, világos, kb. 10-12 fokos helyiség. Meleg, de sötét helyen, csúnyán megnyúlik a növény, jól látható tehát, hogy a fény mennyire fontos tényező.

Mielőtt teleltetési helyére kerülne a muskátli, vizsgáld át alaposan nem fertőzött-e, vagy nincsenek-e rajta kártevők. Ha szeretnéd megmenteni a tövet, kezeld a fertőzést, illetve távolítsd el a kártevőket. Ha nem akarsz ezzel bíbelődni, akkor inkább válj meg a növénytől, minthogy az egészséges muskátlikat is veszélyeztesd.

Ha egészséges a növényed, akkor szedd le róla a száraz virágokat és leveleket, ilyenkor vissza is törheted egy kicsit. A másik lényeges dolog, amit be kell tartanod a sikeres áttelelés érdekében, az a minimális öntözés.

Ne sajnáld a muskátlit, tényleg csak nagyon ritkán és kevés vízzel öntözd. Ha túl sok vizet adsz neki, azzal akár ki is rohaszthatod, akkor pedig hiába fáradoztál vele eddig.

Ahogy beköszönt az április újra kezelésbe veheted növényt, azaz átültetheted friss földbe (muskátli földkeverék), majd az átültetés után visszavághatod, így ösztönözve bokrosodásra és dús virágzásra.

Metszés

Szánj időt rendszeresen az elszáradt növényi részek, elsárgult levelek valamint elnyílt virágok eltávolítására. Ez több okból is hasznos. Növelheted a muskátli díszítő értékét, serkentheted az új virágok kialakulását, valamint megelőzheted a betegségek kialakulását is.

Betegségek, kártevők

A muskátli sajnos több kórokozó fenyegetésének is ki van téve. Az egyik ilyen a vírusos levélfodrosodás. Ha a levélen sárga kör, gyűrű, vagy csillag alakú foltot találsz, amelyeknek a közepe később bebarnul, és kilyukad, akkor jó eséllyel levélfodrosodással van dolgod. Ezt a betegséget nem lehet kezelni, a továbbterjedését kell megakadályoznod, a fertőzött tő eltávolításával.

A Xanthomonas baktérium még ennél is nagyobb veszélyt jelent. A levélen vizenyős foltok jelennek meg, később pedig a levél elszárad. A fertőzés megjelenhet száron is. A beteg növény nedve, a többi muskátlit is megfertőzheti, ezért azonnal távolítsd el a fertőzött tövet.

A szürkepenész az elhalt növényi részeken üti fel a fejét, ezért is fontos azok eltávolítása. Ha mégis megjelenik, a ritkább öntözés, valamint a növény hajtásainak levegőztetése is segítségedre lehet.

A muskátlirozsda szerencsére már kevésbé jellemző. Ha mégis megfertőzné a növényt, réztartalmú vegyszer jelenthet megoldást.

Összegzés

A közönséges muskátlit vagy más néven parasztmuskátlit (Pelargonium x zonale) egy Dél-Afrikából származó, a gólyaorrfélék családjába tartozó, akár 20-150 cm magasra is megnövő dísznövény, mely az 1600-as évekbe kerül Európába, azóta pedig népszerű balkonnövénnyé vált. Magyarországon is évek óta töretlen a népszerűsége. Viszonylag igénytelen növény, de a gondoskodást bőséges virágzással hálálja meg.

Ha hasznosnak találtad a cikket oszd meg barátaiddal is!

Hasonló cikkek