Az erdei csillagfürt (Lupinus polyphyllus) Észak-Amerikából származó nagytermetű hagymás, évelő növény, mely a pillangósvirágúak családjába tartozik. A csillagfürt egy nagyon régi kultúrnövény, melyet már az ókor Rómában is termesztettek. A rómaiak kezdetben a csillagfürt fehérvirágú típusát termesztették. A kereskedelem révén került Franciaországba, ahol zöldtrágyaként hasznosították. A 19. században egész Európában elterjedt, hazánkba a 20. század elején került. Kezdetben a magyarok is zöldtrágyázás céljára termesztették, a keserű csillagfürtöt, később, a század elején terjedt el az édes csillagfürt termesztése is.
Levélzete valamint a különféle hibrideknek köszönhetően szinte minden színben fellelhető virágai, egyaránt kerted látványos díszévé tehetik. Akár egy méter magasra, és 50 cm szélesre is megnőhet. A száron zöld levelei csillagformát öltenek, fürtös virágzata tavasz végén, és nyár elején nyílik a szár végén. Jól társítható más évelőkkel, de önállóan, csoportba ültetve is jól mutat. Jól párosítható kúpvirágokkal (Rudbeckia), kasvirágokkal (Echinacea), izsópfüvekkel (Agastache), szamárkenyérfajtákkal (Echinops), árvalányhajjal (Stipa), vagy pompás varjúhájjal (Sedum vagy Hylotelephium).
Gondozás
A csillagfürt könnyen gondozható növény, mert nincsenek különösebben nagy igényei. Kezdő kertészek számára is javasolják, mert minimális odafigyeléssel is szép dísze lehet a kertnek.
Talajigény
Talaj tekintetében nem kényes, a meszes talaj kivételével szinte minden talajban jól fejlődik, akár száraz vagy sovány talajban is szépen megél.
Tápanyagigény
Nem mondható tápanyagigényes növénynek, akár tápoldatozás nélkül is szépen fejlődik.
Fényigény
Ültetési helyéül, félárnyékos és világos helyet egyaránt választhatsz, mert a fényre nem érzékeny.
Vízigény
Vízigénye alacsony. Öntöznöd csak akkor kell, ha tartósan nem hullik csapadék, mert jól tűri az időszakos szárazságot is.
Szaporítás
Ha nem figyelsz oda, hajlamos elburjánzani, mivel nagyon jó önvető képessége van, ez ellen a termések eltávolításával védekezhetsz. Dugványozással és magvetéssel is szaporíthatod. A csillagfürt nagyon egyszerűen szaporítható magvetéssel, bár ha szabadban neveled a palántákat, számolnod kell azzal, hogy a csigák nagyon szeretik, könnyen elpusztítják a fiatal növényeket. A csillagfürt palántáinak előnevelését március végétől lehet elkezdeni. Szabadföldbe szintén tavasszal vetheted el a magokat, a szabadban nevelt palánták ősszel ültethetők végleges helyükre.
Metszés
Újabb virágzásra ösztönözheted, ha elvirágzás után visszavágod, de alapvetően metszést nem igényel.
Teleltetés
Teleltetést különösebben nem igényel, mert -15 fokig télálló.
Ültetés, átültetés
A magvetéshez magokra, kisméretű cserepekre, valamint komposztból és virágföldből álló földkeverékre lesz szükséged. A csillagfürt magjai könnyebben csíráznak, ha egy éjszakán át langyos vízben áztatod őket. Töltsd meg a cserepeket földkeverékkel és nedvesítsd be, majd szórj a föld felszínére a magokból és finoman nyomkodd meg őket. Elég csak vékonyan, homokkal takarnod őket. A párás környezet biztosításához takard le a cserepeket egy üveglappal, vagy fóliával. Amikor a kis növények felbukkannak, ezekre már nincs többé szükség. A cserepeket helyezd világos helyre, amikor már nagyobbak a növények ültesd őket óvatosan szét, vagy végleges helyükre.
Betegségek, kártevők
A csillagfürt esetében zámolnod kell azzal, hogy kártevők, például a csigák és a levéltetvek károsíthatják, és lisztharmat is elcsúfíthatja.
Mérgező hatása
Enyhén mérgező, ezért olyan kertbe, ahol kisgyerek vagy háziállat érheti el, nem célszerű tartani.
Összefoglaló
Az erdei csillagfürt (Lupinus polyphyllus) egy Észak-Amerikában őshonos, nagytermetű hagymás, évelő növény, melyet már az ókori Rómában is termesztettek. Könnyen társítható, ezért évelőágyásban is jól mutat, de önállóan is öltethető. A gondozása nagyon egyszerű, mert talaj, fény és víz tekintetében is igénytelen növény. Jó az önvető képessége, hamar elburjánzik a kertben, erre érdemes odafigyelni. A csigák sajnos nagyon szeretik.
