A majomfa vagy pozsgafa (Crassula ovata) egy Dél-Amerikából származó növény, mely a varjúhájfélék családjába tartozik, a világ számos pontján szobanövényként tartják. A világon több mint 300 Crassula faj létezik, a hazai kertészetekben leginkább a Crassula ovata terjedt el, de a Crassula arborescens is gyakori. Leveli húsosak, szép formájúak, ezért a majomfából bonsai is nevelhető. A levelei érme formájúak, ezért a hiedelem úgy tartja, hogy a növény gazdagságot, jólétet biztosít a tulajdonosának mindaddig, amíg megfelelően gondozzák.
Az idősebb példányok apró, csillagos virágokat is hoznak, melyek fehér vagy rózsaszín színűek. A növekedése lassú, de évek alatt az egy-másfél méteres magasságot is elérheti. Gyakran nevezik tévesen majdomkenyérfának, de az egy teljesen más növény.
Gondozás
Megfelelő gondozás mellett hosszú életű növény lehet az otthonunkban, csak egy kis odafigyelést igényel.
Talajigény
Talaj szempontjából nem túl igényes, az azonban fontos, hogy jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű földkeveréket válasszunk a számára. Megfelelő lehet a homokkal kevert B típusú virágföld, vagy a kaktuszok és szukkulensek számára kifejlesztett bolti földkeverék.
Tápozás
A tápanyagigénye átlagos, de meghálálja, ha a nyári időszakban havonta gondoskodunk tápanyag utánpótlásról, ilyenkor kaktusztápoldatot érdemes használni. A nyári időszakon kívül nem igényel tápoldatozást.
Páraigény
Jól bírja a szárazabb levegőt is, vagyis párásítást nem igényel.
Fényigény
A majomfa világos, vagy napos helyeket kedveli, a tűző napot, vagyis a déli ablakos elhelyezést azonban érdemes elkerülni.
Hőigény
Melegigényes növény, nyáron meleg helyet érdemes keresni a számára, esővédett helyen, akár a szabadba is kitehetjük. Télen hűvösebb, 10 °C körüli hőmérsékletre van szüksége, ellenkező esetben a leveleit ledobhatja, illetve csúnyán megnyúlhat.
Vízigény
Mérsékelt öntözést igényel a nyári időszakban, szabadban tartva kicsivel nagyobb a vízigénye, de ilyenkor sem szabad túlöntözni, mert a levelei megsárgulhatnak, esetleg gyökérrothadást kaphat. Télen egyáltalán nem igényel vizet.
Szaporítás
A majomfa dugványozással szaporítható a legkönnyebben, Erre a legalkalmasabb időszak a nyár. A szaporítást fejdugvánnyal vagy levéldugvánnyal tehetjük meg.
Ültetés, átültetés
A majomfa egy lassú növekedésű növény, ezért nem kell gyakran átültetni. A kisebb példányokat 2-3 évente, a nagyobbakat 4-5 évente kell csak átültetni, melyre a tavasz a legjobb időszak. Az átültetésnél arra kell leginkább figyelni, hogy az átültetést követően legalább egy hétig ne öntözzük a növényt.
Kártevők
A majomfa viszonylag ellenálló növény, ugyanakkor időnként a pajzstetvek, a viaszos pajzstetvek és a takácsatkák megtámadhatják. A legtöbb szukkulens növény érzékeny a rovarölő szerekre és az olajokra, így a majomfa is. Emiatt csak alkohollal átitatott vattapamaccsal tudjuk eltávolítani a kártevőket.
Betegségek
A majomfa télen érzékeny a melegre, ilyenkor megnyúlhat, de ledobhatja a leveleit is. A túlöntözés is károsíthatja, gyökérrothadást okozhat.
Összefoglaló
A majomfa vagy pozsgafa (Crassula ovata) egy könnyen nevelhető, kedvelt szobanövény, mely Dél-Amerikából származik. Fő díszítő értéke a levélzete, melyet húsos, érem alakú levelek alkotnak. A talajigénye átlagos, kedveli a meleg és napos helyeket, de télen teleltetést igényel. Szaporítása dugványokkal könnyen megoldható.
