A nyalókavirág (Pachystachys lutea) Peru és Mexikó helyvidéki területein élő örökzöld cserje, mely természetes élőhelyén 90-120 cm magasra is megnőhet, szabályos bokorrá fejlődik. Magyarországon szobanövényként tartható növény, mely nyáron, nem tűző napos helyen, szabadban is jól érzi magát. Levélzetét lándzsa alakú, erősen erezett sötétzöld levelek alkotják. A hajtás csúcsán nyílik izgalmas külsejű, kúp alakú virágzata, melyet sárga színű murvalevelek és fehér csöves virágok alkotnak. Virágai jellemzően tavasszal és nyáron pompáznak.
Gondozás
A gondozása igényel némi odafigyelést, de ha megfelelően gondozod, szép dísze lesz a lakásnak.
Talajigény
Jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag normál kémhatású, vagy savas talajba ültetve fejlődik legjobban.
Tápanyagigény
Virágzási időben az öntözés mellett, rendszeresen tápoldatozd, meghálálja!
Fényigény
A nyalókavirág, világos, de tűző naptól védett, kellemesen meleg helyen érzi legjobban magát. Minél több fényt kap, annál több virágot hoz.
Páraigény
Kedveli a párás környezetet, ezért főleg nyáron, célszerű a leveleit vízzel permetezned, így biztosíthatod számára a megfelelő páratartalmat.
Vízigény
Tavasszal és nyáron rendszeres öntözést igényel, télen ritkábban öntözd. Ha a virágzási időszakban nem kap kellő mennyiségű vizet, akkor ledobja a bimbóit és a virágait. Az a legjobb a számára, ha a földje mindig kissé nyirkos. A túlöntözést viszont kerülni kell, azt nem viseli jól.
Szaporítása
Szaporítani dugványozással tudod, erre a nyár a legalkalmasabb időszak.
Metszés
Tavasszal érdemes kicsit visszavágnod, így szebb, bokros formát érhetsz el. Az elvirágzott hajtásokat is célszerű télen visszavágni.
Ültetés, átültetés
Átültetni kora tavasszal lehet, erre leginkább akkor van szükség, ha már kinőtte a cserepét, vagy ha frissíteni szeretnéd a földjét.
Betegségek, kártevők
Betegségek általában nem károsítják, kártevők közül időnként a takácsatkák és a liszteskék okozhatnak problémát.
Összegzés
A nyalókavirág (Pachystachys lutea) egy Peru és Mexikó helyvidéki területein őshonos, magasra növő örökzöld cserje, melyet hazánkban szobanövényként tartanak látványos virágai miatt. A gondozása odafigyelést igényel, ám mondható nagyon nehéznek. A vízre érzékeny, ha kevés vizet kap, ledobja a virágait, ha túl sokat, el is pusztulhat. Világos, de nem tűző napos helyet érdemes keresni a számára.
