Kép forrása: Pixabay.com
A növekedési tényezők azok a tényezők, melyek alapvetően befolyásolják a növények fejlődését.
Az öt ilyen növekedési tényező van: a fény, a meleg, a víz, a levegő és páratartalma, az ültetőközeg és a tápanyag utánpótlás. Ebben a bejegyzésben a levegőről, a levegő párátartalmáról, valamint a párásítás módszereiről lesz szó.
Így hat a levegő és a levegő páratartalma a növényekre
Levegőre a növény egészségének megőrzéséhez, valamint a légzéshez van szükség. Ha túl szorosan helyezed el a növényeket, akkor állott levegő keletkezik, amely kedvező a kártevők számára.
A huzat szintén a növények ellensége, egyes szobanövények esetében a levelek lehullását eredményezi (pl. fikuszok). A mérgező anyagokkal, és égéstermékekkel szennyezett levegő nemcsak a levelek, hanem a bimbók, virágok lehullását okozhatja.
A növények számára kiemelten fontos a levegő páratartalma is. A növények páratartalom igényét eredeti élőhelyük határozza meg. A legtöbb szobanövény számára 50-80%-os páratartalom az ideális, a trópusi szobanövények ennél magasabb páratartalom (60-80%) mellett érzik jól magukat.
A szobák páratartalma általában megfelelő a szobanövények számára, a fűtési szezonban azonban szárazabbá válik a levegő, mint az ideális lenne.
Emiatt van szükség párásításra, ami történhet követlen párásítással és közvetett párásítással, egyes esetekben a két módszerrel együttesen.
A közvetlen párásítás
Kép forrása: Pixabay.com
A közvetlen párásítás során a növény leveleire, vagy a növény közvetlen környezetébe permetezünk vizet. Ehhez nincs szükség speciális eszközre, elég egy szórófejes műanyag kézi permetező flakon, aminek a szórófeje finomra porlasztja a vizet.
Ez a megoldás nem minden növény esetében alkalmazható, vannak olyan szobanövények, melyek kényesek a levelükre, virágukra kerülő vízre. Az ilyen szobanövények esetében jelent jó megoldást a közvetett párásítás.
A közvetett párásítás
A közvetett párásítás során a növény környezetét párásítjuk, ennek egyik módja, ha a növény cserepét egy kaviccsal vagy agyaggolyóval és vízzel töltött tálcára állítjuk. A kavics vagy agyaggolyó felületéről fokozatosan elpárolog a nedvesség, ami megnöveli a levegő páratartalmát.
A másik lehetőség, ha a páraigényes növényeket egy eleve párás helyiségben, például a fürdőszobában helyezzük el. Ez azonban csak akkor lehet jó megoldás, ha a fürdőszobának van ablaka, a növény természetes fényhez jut.
Ha nem vagy biztos benne, hogy melyik módszert használd, először olvass utána a szobanövényed gondozási tudnivalóinak. A legtöbb kertészeti weboldal és könyv is kiemeli, hogy az adott növény esetében melyik módszerrel lehet párásítani.
Remélem, hogy ezzel az összefoglalóval sikerült segítenem eligazodni a különbőző módszerek között!
Képek forrása: Pixabay.com
