A madárberkenye (Sorbus aucuparia) Európa számos országában, így Magyarországon is őshonos lombhullató díszfa, mely akár a 8-15 méteres magasságot is elérheti. Nagyon mutatós növény, laza lombkoronája, levélzete, fehér virágzatai és bogyós termése van. Számos hiedelem övezi, például a Brit szigeteken úgy tartották, hogy távol tartja a boszorkányokat és az ártó szándékkal érkezőket.
Koronája nyitott, szabálytalan alakú. Zöld színű szárnyasan összetett levelek alkotják a levélzetét, melyek ősszel bordós, narancsos színt öltenek. Fehér virágai bogernyőben nyílnak, és tavasszal gyönyörködhetünk bennük egészen nyár közepéig. Termést is hoz, melyek nyár végétől kezdődően jelennek meg, ezek narancssárga, lógó bogyós termések. A bogyók íze savanykás, de fogyasztásra alkalmas, akár dzsem is készülhet belőle. A madárberkenye termését a madarak is nagyon kedvelik.
Gondozás
A madárberkenye meglehetősen könnyen nevelhető, akár városi környezetben is, mivel a szennyezettebb levegőt is jól viseli.
Talajigény
Jó vízáteresztő képességű, közepesen tápanyagdús, nyirkos talajba ültessük.
Tápozás
Külön tápozást alapvetően nem igényel, de ültetés előtt érdemes feljavítani a talaját.
Fényigény
A madárberkenye bátran kerülhet tűző napos, világos, de félárnyékos helyre is.
Vízigény
Vízigénye átlagos. Kedveli, ha a talaja kissé nyirkos, nedves. Szárazabb időszakokban, illetve meleg nyári napokon öntözést igényel.
Szaporítás
Zölddugvánnyal és magról is szaporítható.
Metszés
Metszést nem igényel, csak az elhalt ágakat érdemes róla eltávolítani.
Teleltetés
A fagyokat jól bírja, nem igényel külön teleltetést.
Betegségek, kártevők
Bár ellenálló növény, a gubacsatkák, a levéltetvek, illetve a tűzelhalás okozhat gondot.