A salátaboglárka (Ranunculus ficaria) ritkás erdőkben és dombvidéki réteken élő, alacsony termetű, gumós évelő növény. A természetben Magyarországon is előfordul, de dísznövényként is ültetik, talajtakaró növényként, fák és cserjék alatti területek beültetésére, illetve sziklakertek díszítésére is. Levelei zöld, esetleg bordó színűek, szív alakúak. Virágai élénksárgák, fényesek, jellemzően tavasszal nyílnak. Miután a növény elvirágzik, a föld feletti növényi részek elpusztulnak, és csak következő tavasszal nő újra.
Gondozás
A gondozása nagyon egyszerű, nem igényel különösebben nagy odafigyelést.
Talajigény
Leginkább üde, jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag talajt keressünk a számára.
Tápozás
Külön tápozást nem igényel, de érdemes ültetés előtt feljavítani a talajt.
Fényigény
A fényre nem igényes, napostól az árnyékos helyig bárhová ültethető, akár fák és cserjék alá is.
Vízigény
Alapvetően nem igényel külön öntözést, a csapadék is elegendő lehet a számára.
Szaporítás
Tőosztással vagy a fiókhagymák leválasztásával ősszel és tavasszal szaporítható, de próbálkozhatunk magvetéssel is.
Metszés
Metszést nem igényel, virágzás után a növényi részek visszahúzódnak és elszáradnak, ezeket sem kell feltétlen eltávolítani.
Teleltetés
Télálló növény, nem igényel teleltetést vagy takarást.
Betegségek, kártevők
A betegségekkel szemben ellenálló, de a kártevők közül a csigák és a meztelen csigák megtámadhatják.
